|
2016.01.04. 21:49
2015.12.14. 20:58
| |
Hírnökök
Rigópár tánca
Gyöngyöző barkaágon…
Új tavasz közelg.
Szállj fel sasmadár!
terjeszd ki szárnyad, de ne
takard az eget!
Kelep érkezett,
meghozta dél melegét…
Itthon otthona.
Tavaszt fuvoláz,
s hét, még kopasz fiókát
nevel Nyitnikék.
Ha kint keresed
Soha meg nem lelheted –
Teljességedet.
| |
Tavasz
Duzzad a rügy, bár
az ágon hó ragyog még,
csak lesz új tavasz.
Rigópár tánca
gyöngyöző barkaágon…
Új tavasz közelg.
Fakadó rügyek
duzzadnak az ágakon…
Itt a kikelet.
Szelídül a tél,
lassan fárad vasfoga –
jő a böjti szél.
Hófehér szirmok
bódító illatától
ujjong a lélek.
Tavaszt fuvoláz,
s hét, még kopasz fiókát
nevel Nyitnikék.
A tavaszt hozó
napfény megfagyott ma – a
remény lángja is.
Kelep érkezett,
meghozta dél melegét…
Itthon otthona.
Tavaszi napfény
csorog rügyező ágra;
újul a lélek.
| |
|
|
|
Kettősség2016.01.23. 20:45, elcinkedir
lelkem mérlegén
hol az oroszlán hol a
nyúl találtatik könnyebbnek
s kerül felülre
mélybe nyomja egyik
énemet a másik
majd ismét billen a mérleg...
Másikat szeretnék 2016.01.14. 15:31, elcinkedir
Ebből már elég volt, másikat szeretnék!
Amint a napra hold, ágra zöld levélkék,
Tavaszra forró nyár, őszre tiszta kék tél,
Aszályra lucskos ár, s a csendben vihar kél,
Majd megszépül minden, rendeződő idő
Boldogságot terem – de szívemben nem jő
Tépett sebre új folt… Sok vérző ereszték
Életem. Elég volt! Másikat szeretnék…
Szeged, 2008. június 25.
Félelem (2.)2016.01.11. 19:10, elcinkedir
Feketeségben tapogatózom.
Éjszaka van, és hiába várom –
Nem jön a reggel.
Belemarkolok - nyirkos és hideg
Sűrű sötétség a tenyeremben –
Nem jön a reggel.
Fázósan húzom össze magamat.
A kormos éjszaka fagyosan simogat –
Nem jön a reggel.
Megdermedtem, már majdnem vak vagyok,
Megfagyok, talán meg is halok, ha
Nem jön a reggel.
Zivatar2015.12.19. 14:07, elcinkedir
Villámot szór az ég,
Eljött már, itt a vég,
Felhők tépett hasa –
Vízözön ez maga!
Mennydörgő félelem
Gyorsít most lépteden,
Átugrasz bánaton,
Nem fog fönn fájdalom.
Zápor lenn rád szakad,
Vinné kék álmodat…
Ám a nyár visszatér,
Újra él, táncra kél.
Ablak előtt2015.12.15. 09:20, elcinkedir
Csipeget a cinege,
Ide száll, oda száll,
Ez a finom csemege
Neki jár, neki jár.

| |
|
|
|

Sok boldogságot kívánok!
| |
Viharok
Vad szelek dúlnak
kerteket, otthonokat,
szédült lelkeket.
Lelkek zokogják
tépett felhőkkel együtt
emberek bűnét.
Bűnbánó szellő
szárítana, ha tudna,
vízlepte főldet.
A földeken víz,
az utakon sártenger –
haldokló élet.
Tavaly haldokló
patak vad folyóként ront
élőre-holtra.
Holtra váltan sír
fészke és étke után
ember és madár.
Kismadár sírja;
lesz bőven, mit enni, de
nincs kit etetni.
Ember etetni
sem tudja, hisz nem terem
a sárban, vízben.
A sárba süllyedt
embert vízzel tisztára
nem lehet mosni.
Tisztára mosná
Esőisten hazánkat,
s söprik vad szelek.
| |
|
|