|
2016.01.04. 21:49
2015.12.14. 20:58
| |
Hírnökök
Rigópár tánca
Gyöngyöző barkaágon…
Új tavasz közelg.
Szállj fel sasmadár!
terjeszd ki szárnyad, de ne
takard az eget!
Kelep érkezett,
meghozta dél melegét…
Itthon otthona.
Tavaszt fuvoláz,
s hét, még kopasz fiókát
nevel Nyitnikék.
Ha kint keresed
Soha meg nem lelheted –
Teljességedet.
| |
Tavasz
Duzzad a rügy, bár
az ágon hó ragyog még,
csak lesz új tavasz.
Rigópár tánca
gyöngyöző barkaágon…
Új tavasz közelg.
Fakadó rügyek
duzzadnak az ágakon…
Itt a kikelet.
Szelídül a tél,
lassan fárad vasfoga –
jő a böjti szél.
Hófehér szirmok
bódító illatától
ujjong a lélek.
Tavaszt fuvoláz,
s hét, még kopasz fiókát
nevel Nyitnikék.
A tavaszt hozó
napfény megfagyott ma – a
remény lángja is.
Kelep érkezett,
meghozta dél melegét…
Itthon otthona.
Tavaszi napfény
csorog rügyező ágra;
újul a lélek.
| |
|
|
|
Hazafelé |
B Huszta Irén |
2016.07.12. 18:31 |
Meddig tarthat ez a boldogság
Örökké tartson, arra vágyom
Életem végéig várok rád
S azon túl is a másvilágon
Nem vártam soha, hogy enyém légy
Csak érezhessem a szívedet
S lelked hatalmas szeretetét
Mely az enyémmel néha egy lesz
A boldogságom neked is van
Hisz az örömben egyek vagyunk
Csak fájdalmunk megoszthatatlan
S haza úgyis örömmel szállunk
Addig is jár a libikóka
Föl- s lerepülünk, mint a madár
Szabadon, vagy éhünktől hajtva
Amíg lelkünk az egységbe talál
|
Tükröm-tükröm |
Elcinkedir |
2016.07.05. 20:59 |
Nézem a tiszta gyermekszemeket,
melyek még őszinték, nem tudnak hazudni.
Különös tükröt tartanak elém,
melyben meglátom, ilyen szeretnék lenni.
Egyenes és nyílt, de nagy titkok tudója,
rácsodálkozik a sokszínű világra.
Szeretnék még én is csodálkozni néha,
titkokat hordozni és meglesni néma
áhítattal, hogyan fordul a kerék,
s mi fontos volt egykor, mint veszti színét,
és más dolgok hogyan lesznek tiszták, fényesek,
ahogyan nézem a gyermekszemeket.
A tiszta tekintetben meglátom magamat,
felbukkan a mélység, mely bennem rejtve van...
Én vagyok a tiszta, őszinte szeretet,
csodálom a tükröt, amely bepillantást enged -
csodálkozom a látványon, amely én vagyok;
nagy titkot hordozok - szeretni tudok.
|
Kívánság |
B Huszta Irén |
2016.06.14. 13:07 |
Kívánság
Lépni haladni –
Zakatol bennem
Menni de menni –
Kattog a lelkem
Merre de merre –
Berreg a kérdés
Nincs hova menned –
Nyöszörög az ész
Helybe topogni –
Elégedetlen
Kopni a szélben –
A jégverésben
Lépni haladni –
Szemben a széllel
Kellene járni –
Keserű e lét
|
Félelem (2.) |
B Huszta Irén |
2016.06.11. 23:00 |
Feketeségben tapogatózom.
Éjszaka van, és hiába várom –
Nem jön a reggel.
Belemarkolok - nyirkos és hideg
Sűrű sötétség a tenyeremben –
Nem jön a reggel.
Fázósan húzom össze magamat.
A kormos éjszaka fagyosan simogat –
Nem jön a reggel.
Megdermedtem, már majdnem vak vagyok,
Megfagyok, talán meg is halok, ha
Nem jön a reggel.
|
Barátod |
B Huszta Irén |
2016.06.02. 20:13 |
Inkább maradjak végleg egyedül,
Mint hogy csak rád várjak végtelenül,
Hiába -
Ha már elmúlt az utolsó esély,
Hogy elragad még a szenvedély
Irántad.
Nem akarlak bántani – dehogy!
De semmibe vettél valahogy,
Éreztem…
Most köszönök el, még időben,
Nehogy te is széttörd a lelkem,
Még egyszer!
Nem tudnám újra összerakni,
Már nem megy az összerakósdi
Úgy, mint rég…
Maradok hát örök barátod.
Tiszta szívvel szeretlek, látod,
Magadért.
Szeged, 2004. december 27.
|
Színek |
B Huszta Irén |
2016.05.24. 20:39 |
fekete haj
fekete szem
fekete aura
fekete élet
azoktól-
ezektől-
bárkitől vajon
mit remélek
fekete tánc
fekete fiú
fekete lány
fekete átkok
hozhat-e
még boldog
perceket ez a
valóságom
fekete ég
fekete föld
fekete láng és
fekete hamu
álom a kék
a sárga a zöld
a piros virág
s a könnyű batyu
fekete test
fekete szív
mit vörös tűz
fehérre éget
színes vágyak
tarka remények
ti is fénylő
lélekké égtek
|
Ünnepre leltem |
B Huszta Irén |
2016.05.14. 21:36 |
Bekapcsolt készülék, hangosak a hírek:
Atom-robbantottak, rabolt, ki kit ölt meg...
Vér, puska, nadrágszíj... Harsognak a képek!
Édes jó Istenem, fiad hova küldted.!?
Másik csatorna szól: új megváltást hirdet
Önjelölt királya az össz-magyar népnek,
Ő a jó, szép, lélek-gazdag, tökéletes,
Minden magyart gyorsan Kánaánba vezet.
Átváltok. Valami ünnepit keresek.
Irdatlan áradat! Nyugalmas rengeteg
Gyűlik 'Somlyó hegyén... Ünnepelni jönnek,
Részt vállalni Mária szenvedésében.
|
Attila-dombon |
B Huszta Irén |
2016.05.07. 20:14 |
Olyan boldog vagyok,
Mert itt lehetek!
Nagyon szépek és jók
Itt az emberek.
Szeret minket Föld, Ég,
És Te, Istenem
Hálám elér Hozzád –
Biztosan érzem…
Magasságos az Ég,
Mélységes a Föld –
Árad mindkettő az
Emberek között.
Szeretetet áraszt
Minden, s mindenki,
A Teremtőtől nem
Marad le senki!
|
Kettősség |
B Huszta Irén |
2016.04.19. 21:49 |
lelkem mérlegén
hol az oroszlán hol a
nyúl találtatik könnyebbnek
s kerül felülre
mélybe nyomja egyik
énemet a másik
majd ismét billen a mérleg...
|
Válasz nélkül |
B Huszta Irén |
2016.04.11. 09:04 |
A költészet napján:
Tollhegy alól szédelegve kúszó
Hol sűrű, hol ritka mintás kígyó -
Az vajon költemény,
Vagy csalóka víg remény?
Szavak mintákat szőnek papíron,
Melyre érzéseimet leírom -
Épülő szép világ,
Vagy csak üres szóvirág?
Gondolataimat elme szülte.
Lelkem torkára vajon ráült-e
Megfojtani? Félek,
Igen. Tehát még élek.
|
| |
|
|
|

Sok boldogságot kívánok!
| |
Viharok
Vad szelek dúlnak
kerteket, otthonokat,
szédült lelkeket.
Lelkek zokogják
tépett felhőkkel együtt
emberek bűnét.
Bűnbánó szellő
szárítana, ha tudna,
vízlepte főldet.
A földeken víz,
az utakon sártenger –
haldokló élet.
Tavaly haldokló
patak vad folyóként ront
élőre-holtra.
Holtra váltan sír
fészke és étke után
ember és madár.
Kismadár sírja;
lesz bőven, mit enni, de
nincs kit etetni.
Ember etetni
sem tudja, hisz nem terem
a sárban, vízben.
A sárba süllyedt
embert vízzel tisztára
nem lehet mosni.
Tisztára mosná
Esőisten hazánkat,
s söprik vad szelek.
| |
|
|