|
2016.01.04. 21:49
2015.12.14. 20:58
| |
Hírnökök
Rigópár tánca
Gyöngyöző barkaágon…
Új tavasz közelg.
Szállj fel sasmadár!
terjeszd ki szárnyad, de ne
takard az eget!
Kelep érkezett,
meghozta dél melegét…
Itthon otthona.
Tavaszt fuvoláz,
s hét, még kopasz fiókát
nevel Nyitnikék.
Ha kint keresed
Soha meg nem lelheted –
Teljességedet.
| |
Tavasz
Duzzad a rügy, bár
az ágon hó ragyog még,
csak lesz új tavasz.
Rigópár tánca
gyöngyöző barkaágon…
Új tavasz közelg.
Fakadó rügyek
duzzadnak az ágakon…
Itt a kikelet.
Szelídül a tél,
lassan fárad vasfoga –
jő a böjti szél.
Hófehér szirmok
bódító illatától
ujjong a lélek.
Tavaszt fuvoláz,
s hét, még kopasz fiókát
nevel Nyitnikék.
A tavaszt hozó
napfény megfagyott ma – a
remény lángja is.
Kelep érkezett,
meghozta dél melegét…
Itthon otthona.
Tavaszi napfény
csorog rügyező ágra;
újul a lélek.
| |
|
|
|
Ünnepre leltem
B Huszta Irén 2016.05.14. 21:36

Bekapcsolt készülék, hangosak a hírek:
Atom-robbantottak, rabolt, ki kit ölt meg...
Vér, puska, nadrágszíj... Harsognak a képek!
Édes jó Istenem, fiad hova küldted.!?
Másik csatorna szól: új megváltást hirdet
Önjelölt királya az össz-magyar népnek,
Ő a jó, szép, lélek-gazdag, tökéletes,
Minden magyart gyorsan Kánaánba vezet.
Átváltok. Valami ünnepit keresek.
Irdatlan áradat! Nyugalmas rengeteg
Gyűlik 'Somlyó hegyén... Ünnepelni jönnek,
Részt vállalni Mária szenvedésében.
Mint egykor a szent szűz felülemelkedett
Fájdalmán "egyfia" elvesztése felett,
Az Isten kegyelme, hogy újra született -
E szeretet hívta össze a tömeget.
Nyugalom és béke csillog a szemekben,
Áldás a templomban, papi tenyerekben,
A felfénylő lélek ragyog az arcokon,
Félmillió ember – szeretetben rokon.
Átragyogott távolságon és kábelen,
Képernyőn szobámban végre az Ünnepem
Fénye felragyogott – zuhogó esőben,
Megleltem! Boldogság gyulladt ki bensőmben…
Szeged, 2016. május 14.
| |
|
|
|

Sok boldogságot kívánok!
| |
Viharok
Vad szelek dúlnak
kerteket, otthonokat,
szédült lelkeket.
Lelkek zokogják
tépett felhőkkel együtt
emberek bűnét.
Bűnbánó szellő
szárítana, ha tudna,
vízlepte főldet.
A földeken víz,
az utakon sártenger –
haldokló élet.
Tavaly haldokló
patak vad folyóként ront
élőre-holtra.
Holtra váltan sír
fészke és étke után
ember és madár.
Kismadár sírja;
lesz bőven, mit enni, de
nincs kit etetni.
Ember etetni
sem tudja, hisz nem terem
a sárban, vízben.
A sárba süllyedt
embert vízzel tisztára
nem lehet mosni.
Tisztára mosná
Esőisten hazánkat,
s söprik vad szelek.
| |
|
|